Kavarognak a fejemben a gondolatok. Hiába próbálok másra koncentrálni nem megy! Csak a programra és "RÁD" tudok gondolni! -hogy mire kell az ovitrell, -hogy miért kettőt írtak fel, hogy miért kell az EKG, hogy folyamatosan érzem a hasam, hogy jó, hogy eszem a méhpempőt... és sok sok ezer gondolat... hogy találtam egy oldalt ahol a bloggernek az avatarja A sehány éves kislány című könyvől egy kép... ettől könnybe lábadt a szemem és le is mentettem a könyvből képeket, mert visszaemlékezve kislány koromra, nagyon tetszett ez a könyv. Majd a naptárt megnézve észrevettem, hogy a lombikprogram indításának a napján Gréta névnap volt... felcsillant bennem egy reménysugár lehet, hogy ez egy jel... bár az utóbbi időben kezdek hitetlen lenni mert nem jönnek be a dolgok...
Itt tartunk most, és nagyon várom a pénteket, hogy megtudjam mi lesz a következő lépés.